Pestszentlőrinc rövid helytörténete

A templom 90 és 100 éves jubileumi kiállításának anyaga alapján

A mocsaras, dimbes-dombos pusztából alig fél évszázad alatt népes, sokféle nyelvű nagyközség lett. Ez az oldal azt mutatja be, hogyan alakult ki Pestszentlőrinc, és milyen közösség várta 1910-ben első lelkipásztorát.

A pusztától az uradalomig

Szentlőrinc puszta a mai Béke tértől egészen a Határ útig nyúlt. Mocsaras, hullámos terület volt. Neve már az 1424-es és 1445-ös oklevelekben szerepel.

A 18. században a Grassalkovich család gödöllői uradalmához tartozott, 6300 holdon. Itt majorsági központot alakítottak ki. A század végén a birtokot Mayerffy Xavér Ferenc bérelte, és mintagazdaságot csinált belőle. Róla kapta nevét Ferihegy.

Az uradalom utolsó birtokosa báró Sina Simon volt. 1860-ban iskolát építtetett, ez a mai Bókay Árpád Általános Iskola elődje. A környező majorokból kocsikkal szállíttatta oda a gyerekeket. A Sina család 1865-ben eladta a birtokot. Egy belga bankon keresztül felparcellázták.

Parcellázás és nyaralótelepek

Először 300–500 holdas birtokokat adtak el, előbb az északi részen (a mai Kispesten), aztán délen. A legnagyobb vevők:

• Cséry Lajos – 2600 hold, benne a majorsággal;
• gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter – 1000 hold;
• Herrich Károly mérnök és Rendessy Károly óbudai pékmester – néhány száz hold.

Lónyay Menyhért 1876-ban 100 holdat nyaralóknak adott át. Így épült ki a Villasor a mai Gyöngyvirág utcában. A régi Grassalkovich-major 1872-ben Cséry Lajosé lett, később dr. Szemere Miklós tulajdonába került. Szemere többször parcellázott. Az olcsó telkeken gyorsan sorra épültek a nyaralók és a kisebb lakóházak. Ő építtette az országszerte ismert lövöldét is, ma a Zila kávéház működik benne.

1886-ban egy „ezer ház” építésére alakult bizottság. Tisztviselőknek azonban csak néhány házat épített fel, aztán megbukott. Az igazi fellendülés akkor jött, amikor Herrich örököse, dr. Bókay Árpád egyetemi tanár, majd Szemere Miklós is parcellázni kezdett. A fővárosi házbérek gyorsan emelkedtek, ezért sok hivatalnok és iparos család költözött ki saját házba.

Gyárak és munkások

A lakossággal együtt nőtt az ipar is. Hat téglagyár, két szövőgyár, vagongyár, mezei vasút, olaj- és festékgyár épült. A munkások a fővárosból, vidékről, sőt külföldről is érkeztek, főleg a szövőgyárakba.

Önálló nagyközség – 1910

Pusztaszentlőrinc addig Kispesthez tartozott. 1910. január 1-jén Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult. Első bírája Lippmann Lajos nyugalmazott honvédezredes, első jegyzője Kuszenda Lajos lett.

„Modern Babilon” – a lakosság 1914-ben

„Pestszentlőrinc egy modern Babilon…”
_{Wimmerth Béla, Historia Domus, 1914}

Az első plébános a Historia Domusban részletesen leírta a település lakóit. Az első lakók a Lónyay-féle nyaralók tulajdonosai voltak. Köztük volt báró Eötvös Loránd fizikus, Pásztélyi István miniszteri tanácsos, Országh Sándor, Biehm János aszfaltgyáros, valamint Hoffherr és Schrantz gépgyárosok.

Nyelvek

A faluban magyarul, németül, szlovákul (tótul), csehül, morvául, lengyelül, szerbül, franciául, sőt angolul is beszéltek. A lakosság nagyobb része magyar volt. Az idegen ajkúak 95%-a is beszélt magyarul, de a templomban ragaszkodott anyanyelvéhez.

Foglalkozások

Itt éltek állami és fővárosi tisztviselők, gyári munkások, napszámosok és katonatisztek. Voltak dinnyetermelők, mert a lőrinci dinnye messze földön híres volt. Éltek itt MÁV- és villamosvasutasok is. A szlovák, szerb és lengyel munkások jórészt a téglagyárakban, a csehek és morvák a szövőgyárakban dolgoztak. Az angolok a versenylovak lovászai voltak.

Felekezeti megoszlás (1914)

Felekezet	Arány
Római katolikus	75%
Református	15%
Evangélikus, izraelita, görögkeleti, baptista, unitárius, anglikán, felekezet nélküli	10%

Egyetlen műemlékünk

A régi majorság kápolnája, a Szent Lőrinc-kápolna ma a kerület egyetlen műemléke. Csütörtökönként reggel 7:30-kor ma is szentmisét tartanak benne.

Időrend

• 1424, 1445 Szentlőrinc neve oklevelekben.
• 18. század A Grassalkovichok gödöllői uradalmának része, majorsági központtal.
• 18. sz. vége Mayerffy Xavér Ferenc bérli és mintagazdasággá fejleszti.
• 1860 Báró Sina Simon felépíti az első iskolát.
• 1865 A Sina család eladja a birtokot, megkezdődik a parcellázás.
• 1872 A régi major Cséry Lajosé, később dr. Szemere Miklósé lesz.
• 1876 Lónyay Menyhért 100 holdat ad nyaralóknak, kiépül a Villasor.
• 1886 Megalakul, majd megbukik az „ezer ház” építőbizottság.
• 1910. jan. 1. Pestszentlőrinc önálló nagyközség.

Források

• Vereczkey (Wimmerth) Béla: Historia Domus 1910–1954
• Grünvald Mária – Szász János – Téglás Tivadar – Téglás Tivadarné – Tomory Lajos: Pestszentlőrinc krónikája. Budapest, 1996
• Heilauf Zsuzsanna írása a Bp18 honlapján; Wikipédia
• Kiállítási anyag: Pestszentlőrinc rövid helytörténete (PDF)