Budapest-Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia

Templomunk

Templomunk története – 1905-től napjainkig

A templomszentelés 100 éves jubileumára (1926–2026)

Az iskolai tanteremben emelt oltártól a plébániai kápolnán át a falu legmagasabb pontján álló neoromán templomig. Dr. Wimmerth (Vereczkey) Béla plébános feljegyzései szerint ez az út hit, adakozás és rengeteg nehézség története volt.

Az istentiszteletek kezdete (1898–1910)

A katolikus hitközség megszervezése 1898-ban kezdődött, amikor megalakult a Római Katolikus Templomépítő Bizottság. 1905-ben új bizottság jött létre:

  • elnök: Krautschneider József;
  • alelnökök: Baumgartner Ignác, Steiner Mór, Annus Sándor;
  • jegyzők: Abelovszky Aladár, Farkas Gyula, Jeszenszky Károly.

A bizottságban más felekezetű tagok is voltak. Ez jól mutatja, milyen szívélyes viszony tartotta össze az itt élőket.

Először az állami iskola (a mai Bókay Árpád Általános Iskola) egyik tantermében emeltek oltárt. Az oltárt, a szószéket, a gyóntatószéket és az előfalat Krautschneider József lámpagyáros csináltatta meg a saját költségén. A festést Steiner Mór és Szimper József végezte, szintén ingyen. 1905 pünkösdjén itt volt az első szentmise. A Kispestről átjáró káplánok misézték, köztük Wimmerth Béla.

Mindenki adott valamit. Krautschneider kelyheket, keresztkutat és lámpákat készített. Steiner Mór adta a misebort, Tóth Józsefné és Szimper Józsefné sütötte az ostyát. Egy hölgybizottság összegyűjtötte a harmónium árát. A kórust Matulay Károly és Follajtár József vezette. Horváth Ákos irányításával egy időre egész zenekar is alakult. Előadásai azonban egyre színpadiasabbak lettek, és a pap figyelmeztetése után a zenekar feloszlott. Helyére az egyszerű, régi egyházi ének került.

A plébánialakás és a kápolna (1910–1911)

Az önállóvá vált Pestszentlőrinc lelkészévé dr. Wimmerth Bélát nevezték ki. Plébánia és lelkészlakás még nem volt, ezért továbbra is Kispestről járt át. Szabó Gábor építőmester egyik eladó házát ingyen a leendő plébános rendelkezésére bocsátotta. A plébánia építésére pályázatot írtak ki.

A mai plébánia helyén régen csőszház állt, körülötte kiaknázott kavicsbányák gödrei voltak. Előtte egy dombon haranglábat emeltek. A domb elhordásakor egy kriptát és három rétegben 40–50 koporsót találtak. A csontokat beszentelték, és a temetőben közös sírboltba helyezték.

1910 karácsonyára elkészült az épület templomnak szánt része, egy 17 × 8 méteres terem. Az ünnepen felekezeti különbség nélkül zsúfolásig megtelt. 1911-ben a kápolnát a Boldogságos Szűz Mária Édesanyai Szívének titulusával látták el. Ugyanebben az évben Földes Emil vállalkozó felállította a kerítést és a melléképületeket. Wimmerth Béla az udvar egyik felét parkosította, a másikon gyümölcsöst ültetett.

A berendezés jórészt adomány volt. Krautschneider József aranyozott körmeneti keresztet adott. A padokat Utry Máté földbirtokos állíttatta. Az oltárkép egy cseh mágnás kastélyából került ide, az Úr koporsóját Kispestről hozták. A keresztúti képeket a lelkész hitelre szerezte be.

Wimmerth Béla a plébánia épületében kialakított kápolnát következetesen „templomnak” nevezi. Ez nem azonos a később épült nagy templommal.

Önálló lelkészség és a templomépítés előzményei

1918. március 15-én gróf Csáky váci püspök önálló lelkészséggé emelte Pestszentlőrincet. A hitközség addigra képes volt viselni minden terhét: volt temploma és plébánialakása, és el tudta tartani a lelkészt, a kántort és a harangozót. Első lelkésznek dr. Wimmerth Bélát nevezte ki. 1920. szeptember 8-án dr. Hanauer István megyéspüspök önálló plébániává tette a lelkészséget.

A hívek egyre türelmetlenebbül várták a saját templomot. A telekhez Wimmerth nagy nehezen jutott hozzá: dr. Bókay Árpád orvostanártól 1000 négyszögölet kapott a plébánia előtti tér közepén. Ez a község legmagasabb pontja, így a templom messziről látszik.

A terveket Kapuvári (Kapuszta) Gusztáv és Farkasvölgyi (Frankovics) István készítette. Menet közben folyton módosultak, és egyre nagyobbak lettek. A megrendelt anyag így sosem volt elég.

Alapkőletétel és építkezés az infláció idején (1923–1926)

Az alapkövet 1923 szeptemberében tették le dr. Hanauer István püspök jelenlétében.

A kiállítási anyagok két dátumot adnak meg: az egyik szeptember 13-át, a másik szeptember 16-át.

Az építkezés a háború utáni hiperinfláció idején folyt. A Historia Domus szerint a hajó eternitpala-fedése 21 millió koronába került volna. Mire a plébános egy hét alatt összegyűjtötte a pénzt, az ár 30 millióra nőtt. A szükséges két és fél mázsa vasat a Magyar–Holland Acélgyár igazgatójától koldulta ki. A bádogosmunkát Lammel Ferenc budapesti bádogosmester vállalta, és december 31-ig fizetési haladékot adott.

Botrány is nehezítette a munkát. A Pesti Napló 1925. december 13-i száma szerint a templom javára működő országos gyűjtőhálózat elszámolásai hiányosak voltak. A Kasztl László nevéhez fűződő ügyben milliós összegek tűntek el.

A templom végül 100 millió korona helyett mintegy 1,4 milliárd koronából épült fel. A pénz központi egyházi keretből, pénz- és természetbeni adományokból, bálok és hangversenyek bevételéből, valamint a község kölcsönéből jött össze.

Felkészülés a szentelésre (1926)

Wimmerth Béla azt akarta, hogy a templomot még 1926-ban felszenteljék. Ehhez kellett még legalább 20 pad, a főoltár, egy mellékoltár, a keresztkút és szőnyeg a szentélybe. Az egyháztanács megígérte, hogy a módosabb hívektől gyűjt, de nem tette meg. A plébánosnak három hónap alatt 150 millió koronát kellett kifizetnie.

Harangszentelés – 1926. június 6.

A két harangot Slezák László harangöntő szállította: a nagyobb 351,5, a kisebb 42,5 kilós volt. A kisebbik az öntő ajándéka. Június 5-én délután 10–12 ezer ember vonult körmenetben a harangok elé a Rendessy-telepi keresztig. A másnapi harangszentelés utáni népünnepély 27 millió koronát hozott a templomnak. A nagyharang felirata megörökítette a püspök, a plébános és Steiner Mór egyházközségi elnök nevét. Azt is rögzítette, hogy a harang a hívek filléreiből készült, és hogy hazánk feltámadásáért szól.

Az utolsó hetek

Július 15-én kezdték építeni a főoltárt, de a szobrok nagyobbak lettek a kelleténél, és újakat kellett rendelni. A Petőfi és a Batthyány utcát a szentelés előtt két héttel bontották fel, hogy rendbe hozzák a templomig. Az utolsó héten már vasárnap és éjjel is mintegy száz ember dolgozott. A kiásott földdel feltöltötték a környék nagy gödreit. Szeptember 2-án a plébános hazahozta a szent olajokat és az ereklyéket. A főoltárba Szent Jusztin vértanú ereklyéi kerültek.

A templomszentelés – 1926. szeptember 5.

Dr. Hanauer A. István váci megyéspüspök háromnegyed órát késett, mert az egyik autó defektet kapott. A kispesti cserkészek zenekara a Himnuszt játszotta, a plébániáról ünnepélyes körmenet vonult a templom elé. A püspök beszédében felidézte, hogy közel ötszáz év telt el, mire a régi Lőrinc község plébániatemploma újjászületett. A beszéd végén Visnyovszky Lajos szobrászművész mellére tűzte a Pro Ecclesia et Pontifice érdemkeresztet.

A szertartás alatt megérkezett Auguszta főhercegasszony is kíséretével. A felszentelt főoltárnál az első misét Krywald Ottó prépost mondta, majd a püspök prédikált. A főhercegasszony másfél órát töltött a plébánián. Az ünnep közös fényképezéssel és bankettel zárult.

A templom belseje 1926-ban

A korabeli liturgia szerint a pap háttal misézett a híveknek, szembemiséző oltár még nem volt. Volt viszont szószék és áldoztatórács. A mennyezet díszes, festett kazettás volt, a világítás is másképp működött. A keresztelőkút külön kápolnában állt.

A szobrokat és a kertben álló Szent Imre-szobrot Visnyovszky Lajos készítette. Az ő műve volt a főoltár gipszkompozíciója is, amely Szűz Máriát ábrázolta a földgömbön angyalokkal. Ez ma már nem látható.

A mellékoltárok vitája

A mellékoltárok építése elhúzódott. A plébános azt javasolta, hogy a szobrokat angolcement helyett ruszkicai márványból faragják, 4000 pengő többletköltséggel. Az egyháztanácsban szavazategyenlőség lett. Végül a világi elnök is a terv mellé állt. A szobrász napi 100 pengős kötbérrel kapta meg a megbízást, és hat egyháztanácsos lemondással fenyegetett.

Felmerült, hogy a Jézus Szíve-oltár párjaként Szent Antal-oltár is épüljön. Ehhez azonban fel kellett áldozni a keresztelőkápolnát, amelyre a püspök különösen büszke volt. Szomorúan, de megadta az engedélyt. A kápolnát befalazták, a szószék a bal oldali középső pillér mellé került. A Jézus Szíve-oltár október 31-re, a Szent Antal-oltár december 8-ra készült el. A márványszobrokat végül azok az egyháztanácsosok is elismerték, akik korábban ellenezték őket.

A két világháború között és a háború után

  • 1931 Orgona épül; a templomparkban felavatják Szent Imre szobrát.
  • 1934 Felépül a Katolikus Kultúrház, megkezdődik az Állami lakótelepi kápolna építése.
  • 1935 Az egyházközség 10 éves fennállását ünnepli (Nemzeti Újság).
  • 1937 Szemeretelepen is megindul a templomépítés.
  • 1939 Japán missziós kiállítás a plébánián, Tokinosuke Takenchi követségi attasé látogatásával.
  • 1940 Fagy- és vízkár miatti tatarozás. A Magyar Szalon hosszabb cikket közöl a templomról.
  • 1943 Erzsébettelepen megkezdődik a negyedik templom építése.
  • 1944 Pestszentlőrinc kiürítésekor a templom mozdítható berendezését Pestre menekítik.
  • 1946 A hazatérő plébános összebombázva találja a templomot, és elkezdi a helyreállítást.
  • 1951 Sok viszontagság után elkészül a templom helyreállítása.

Megújulások a 20. század második felében

A mennyezet (1972)

1972 tavaszán egy ünnepi mise után, amikor a templom már kiürült, leszakadt a mennyezet egy darabja. Állványozni kellett, és leverték a stukkókat. A fagerendákat rovarvédelemmel kezelték, felülről acél I-tartókkal erősítették meg. Az új mennyezetet hornyolt hajópadló adta, később a szentélyé is. A munka közben lezuhant egy acélgerenda, és letörte a keresztelőkút Szent János-szobrának karját.

A főoltár Mária-szobra (1972–1975)

Dr. Liptay György plébános és művészeti szakemberek is úgy ítélték, hogy Visnyovszky gipsz főoltár-kompozíciója elmarad a művész márványszobrai mögött. Ezért 1972-ben lebontották. 1973-ban egy időre a váci székesegyház sekrestyéjéből származó, 17. századi Assumptio-kép került a főoltár fölé. Liptay György azonban visszaszállíttatta Vácra. Ma letisztítva a székesegyház főhajójában látható „Szent Bernát Szűz Máriával” címmel.

Az új márvány Mária-szobor terve 1975 elején született meg. Liptay feljegyzése szerint először Fajköd Zsuzsa képzőművész-növendék készített makettet. A plébános derűs, fiatal, Istennek felajánlott Máriát kért, a szív-motívum hangsúlyozása nélkül. A szobrot végül Káldor Aurél szobrászművész faragta meg 1975 telén. Ma is a szentély fölött áll.

Hittanterem (1975–1976)

A hatóságok 1974-ben megtiltották, hogy a plébánia helyiségeiben ifjúsági és énekkari alkalmakat tartsanak. Ezért Németh Mária mérnök terve alapján a szentély mögé hittantermet, előteret és mosdót építettek. Itt 1976 őszén indult meg a hitoktatás. Ma ez a téli kápolna és a gyermekmegőrző.

Későbbi felújítások

  • 1979-től megszüntették a plébánia tulajdonában lévő régi temetőt (ma a Lőrinc Center áll a helyén). Az árbevételből újrafestették a templombelsőt és korszerűsítették a fűtést. (dr. Varju Imre)
  • 2003–2015: megújult a tetőzet, az iroda és a mosdó. Akadálymentes feljáró és új gyóntatóhelyiségek készültek. (dr. Gável Henrik)
  • 2016–2020: felújították a plébániaépületet és a templom padlóburkolatát, korszerűsítették a fűtést, kialakították a kisgyermekes családoknak szánt „zsibongót”. A Szent Imre-szobor a Petőfi utca–Batthyány utca sarkára került. (Tampu-Ababei József)

„…és a csontok összeálltak”
Ezekiel – a templomszentelési kiállítás mottója

Források