A húsvéti ünnep történései

A negyven napos várakozás és az öt hosszú nagyböjti hét végére elérkezünk virágvasárnaphoz, amikor azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus bevonult Jeruzsálembe, és ezzel kezdetét veszi a nagyhét.

---

 

NAGYHÉT

Virágvasárnappal, Urunk messiási bevonulásának ünneplésével kezdődik a nagyhét. Már a IV. század végén megtartották Jeruzsálemben ezt az ünnepet. Az Olajfák hegyén gyűltek össze a keresztények, majd szentírási szakaszok olvasása után körmenetben kísérték végig a városon a püspököt. A gyermekek olaj-, fa- és pálmaágakat vittek magukkal. A VIII. századtól nyugaton is ismerték már ezt a szertartást.

Rómában Nagy Szent Leó pápa idejében Jézus szenvedése állt a liturgia ünneplésének középpontjában. A századok folyamán ez megmaradt. Ezért a mai liturgiában az ünnepi mise előtt van a pálmasznetelés, és az evangélium helyén Jézus szenvedéstörténete a liturgikus évnek megfelelően, ebben az évben Szent Lukács Evangéliumából.

A nagyhét köznapjain, hétfőn, kedden és szerdán az olvasmányok a Messiásról szóló, úgynevezett Ebed Jahve énekek Izajás prófétától. A húsvét előtti eseményeket – az utolsó vacsora előkészítését és Júdás árulását – e három nap evangéliuma beszéli el.

A nagyhéthez tartozik még nagycsütörtök délelőtt a püspöki székesegyházakban végzett olajszentelési mise. Ekkor együtt misézik az egyházmegye papsága főpásztorával, és megújítja a papszenteléskor tett ígéretét, valamint a főpásztor megáldja a katekumenek olaját (a keresztség kiszolgáltatásához), a betegek olaját (a beegek szentségéhez) és a krizmát (a püspök- és papszentelés alkalmával, valamint a templom szentelésekhez).

 

A HÚSVÉTI SZENT HÁROM NAP

Nagycsütörtökön az esti szentmisével kezdődik a húsvéti szent három nap ünneplése, amikor az Oltáriszentség alapítására emlékszik az Egyház, majd az esti-éjszakai órákban együtt virraszt az Olajfák hegyén értünk vérrel verejtékezett Krisztussal.

Nagypénteken a népi hagyománynak megfelelően a délutáni órákban végigjárjuk Urunk szenvedésének útját, a keresztutat, vagy meghallgatjuk Jeremiás siarlmait. Az esti liturgián megváltásunkat ünnepeljük. Jézus szenvedéstörténetét éneklik Szent János evangéliuma szerint, majd a kereszthódolat következik. A mai napon külön jelentősége van a szentáldozásnak, hogy megköszönjük a megváltás ajándékát Urunknak, Jézus Krisztusnak. Ezt XII. Piusz pápa rendelte el 1955-ben.

Nagyszombaton Urunk sírjánál virraszt az egyház. Ekkor hosszabb-rövidebb időt tölthetünk el imádságban.

 

A HÚSVÉTI SZENT IDŐ

Az esti-éjszakai órákban kezdődik a húsvéti vigília ünneplése: a húsvéti gyertya megáldása, a húsvéti örömének (Exultet), az olvasmányok, a keresztség liturgiája és a szentmise. Ezen az éjszakán szolgáltatják ki a beavató szentségeket (keresztség, bérmálás, Eucharisztia) azoknak, akik végigjárták a katekumenátus útját. A helyi szokásoknak megfelelően a mise után vagy vasárnap tartják a feltámadási körmenetet.

Húsvétvasárnap Urunk feltámadását ünnepeljük kiemelt módon, nyolc napon keresztül, de egészen pünkösdig az Úr feltámadása feletti öröm járja át az Egyházat.

Szent Ágoston így foglalja össze az ünnep jelentőségét:

Szenvedésével az Úr átment a halálból az életbe, és nekünk, hívőknek megnyitotta az utat feltámadásával, hogy mi is átléphessünk a halálból az életbe.

Húsvét nyolcada fehérvasárnappal az Isteni irgalmasság vasárnapjával zárul.

 

Adoremus, XVI. évfolyam 4. szám